MűhelyTitkok

A minap a mailboxomat az átlagosnál jobban szemügyre véve (takarítás, karbantartás - bármennyire is jó a Thunderbird, kezd lassulni szegény) gondolkodóba estem, hogy mennyi olyan szolgáltatást használok a mai napig, amikre már több éve, esetleg egy egész évtizede jelentkeztem először. Némelyik már megmosolyogtató, mások a mai napig jelentős felhasználóbázissal rendelkeznek, megint mások kezdenek lassacskán teljesen “kipusztulni”.

Freemail.hu

Talán nem is akad olyan, aki ne ismerné Kishazánk egyik legnépszerűbb ingyenes email szolgáltatását. Meg kell mondjam, nem sok fogalmam van arról, hogy mikor regisztrálhattam először, de a weboldal footerjét megtekintve a “Minden jog fenntartva 1997-2007.” üzetetet találtam, ami feltételezi, hogy ‘97-’99 tájékán hoztam létre az első ingyenes mailboxomat, ami a mai napig létezik és használom is. Ha emlékeim nem csalnak, akkoriban még a freemail.c3.hu címen lehetett elérni a szolgáltatás webes felületét, bár ezt ennyi év alatt kb. kétszer használtam összesen. A desktop emailkliensemben mindig is be volt állítva a POP3 elérés, így sosem éreztem szükségét az oldal meglátogatásának.

Változások: Az azóta eltelt időben néhány dolog megváltozott a Freemail háza táján: történt egy tulajdonosváltás (Origo, Axelero, Matáv, T-Akármi); megjelentek az inboxomban a reklámok, amiket sohasem kértem; néhány távolról jónak tűnő szolgáltatással is bővült idő közben. Ami nem változott: a Freemailen mai napig nincs SMTP szolgáltatás, a kimenő levelek ilyen fajta küldéséhez rendelkezni kell egy szolgáltatóval, amelyik ezt biztosítja (többnyire ezt mindannyiunk Net-szolgáltatója a rendelkezésünkre bocsátja).

Értékelés: Jó. Továbbra is erőteljesen használom, ha jól számolom 5 postafiókkal rendelkezek jelenleg, a néhány évvel ezelőtti gyakor “nem működik” jelenség mára teljesen eltűnt. A honlap szerint több, mint hárommillió postafiók van a rendszerben jelenleg.

HIX.hu - Hollósi Information eXchange

Az igazi őskövület. Egy közösség által szerkesztett levelező lista abból a korból, amikor a Web2.0 kifejezés még a fogalmat megalkotók és definiálók fejében sem született meg, a Google és más keresők még nem léteztek vagy nehézkes volt a keresés és nem volt nagyon kihez “szaladni” egy adott problémára megfelelő megoldásért. A rendszert Hollósi Józsi alkotta meg, de, hogy mikor, arra csak az “újságok”, csatornák mellett található dátumokból lehet következtetni (a MAHAL csatorna újságja 1990 és 1992 között 22 számot élt meg, a KÉP pedig 1992-1995 között 335-öt). A hírek, érdekességek, kérdések-válaszok jelenleg 54 csatornán, 54 féle “kategóriában” állnak az érdeklődők rendelkezésére, bár egy-néhányba már évek óta nem született “új bejegyzés”. A rendszer email alapú, semmilyen webes felület nincs, azaz, ha szükségünk van egy bizonyos információra, kérdésünk van az adott témakörben, akkor egy adott tárgyú emailt kell a kiválasztott “újság”, levlista címére elküldeni. Nagyjából 20 magazinra vagyok feliratkozva kb. 10 éve, ezek a mai napig rendületlenül érkeznek az ősi postafiókjaimba.

Változások: A “régi szép időkben” napi szinten érkeztek az emailek, melyekben tucatjával jöttek létre a kérdezz-felelek bejegyzések. Bár a rendszer a mai napig működik, sajnos, ma már -köszönhetően a mindenki számára, bármikor rendelkezésre álló és elérhető adatoknak, információknak- közel sem annyira aktívak a listák, mint pár évvel ezelőtt. Összehasonlításképpen: a GURU újság 1997-ből és ugyanez a magazin 2007-ben.

Értékelés: A szolgáltatás semmit nem változott az elmúlt évtizedben. Aki szeret nosztalgiázni (Win98, HTML programozás, viccek, játékleírások és cheatek, tippek utazáshoz, a háztartáshoz, könyvajánlók stb. stb.), feltétlenül nézegesse át az archívumot.

GeoCities

A fosszília-gyűjtemény következő darabja. Ingyenes tárhely-szolgáltatás, honlap készítő szoftver. Bár aktívan ezt már évek óta nem használom, nem olyan régen botlottam egy általam készített “weboldalba”. (Persze esélyem nem volt újra megtalálni, hogy ide tehessem a linket nektek). Az egész GeoCities a “LOL” kategóriába tartozik, bár ennek ellent mond a mai napig jelentős méretű felhasználóbázis. A szolgáltatás ingyenes részének minősége a klasszikusokat idézi, napi pár tucat látogató után felfüggesztik az adott napra a weboldalt, mondván kimerült az aznapi adatforgalmi keret.

Változások: Menet közben megvásárolta a Yahoo és úgy tűnik továbbra is komolyan gondolja a dolgot. Az ingyenes weboldal és tárhely mellett némi dollárért cserébe reklámmentességet, nagyobb tárhelyet és adatforgalmat kaphatunk. A szolgáltatások is bővültek, ma már rendelkezésre áll PHP, MySQL és FTP elérés is.

Értékelés: A szolgáltatás és a megtalálható oldalak egyértelműen a röhejes kategóriába tartoznak, de a Yahoo kitart mellette. Személy szerint -mind kinézetben, mind lehetőségeiben- nem tartom kevésbé használható, jó szolgáltatásnak, mint mondjuk a MySpace-t. Valami a marketing részen lehet eltolva.

Usenet

Aka Newsnet, levlista szolgáltatás, NNTP protokoll. A HiX-hez hasonlóan, kérdezz-felelek. Egyidős az Internettel, bizonyos olvasatokban maga az Internet. Biztos vagyok benne, hogy a mai online srácok közül kevesen ismerik eme szolgáltatást, pedig minden Internet-szolgáltató a mai napig fenntart News-szervereket (általában a news.szolgáltató.hu címen lehet elérni), illetve a desktop emailkiensek is natívan támogatják a protokollt (azaz, a listák Thunderbirdből, Outlook Expressből stb. böngészhetők, olvashatók és lehet válaszokat is írni), de természetesen jónéhány ingyenes news-reader szoftver is fellelhető a weben. A Usenet lényege, hogy emailjeinket nem személyeknek írjuk, küldjük, hanem e listákra (newsgroup-ok) címezzük, amit aztán a listákat böngészők ezrei olvashatnak és adhatnak rá választ. (Wikipedia cikkek: Usenet, NNTP). Azért is ezrekről van szó, mert a news-szerverek egy globális, decentralizált hálózat részei. Azaz, amit ma beküldök egy magyar szolgáltató news-szerverére, az -a szinkronizáció idejének függvényében- előbb-utóbb megjelenik a világ összes news-szerverén, hisz e szerverek folyamatosan kommunikálnak egymással, szinkronizálják egymás közt az adatokat. Mivel rengeteg adatról van szó, ezért több ezer beszédes nevű listába, newsgroup-ba vannak szervezve az üzenetek (pl: microsoft.windows.xp). A komolyabb newsgroupok természetesen moderáltak, vigyázó szemek lesik, hogy nem oda illő (értsd: illegális) tartalom ne jelenhessen meg rajtuk. Az sem mindegy, hogy melyik news-szerverre küldjük az üzeneteinket, általában a szolgáltatónál rendelkezni kell accounttal (ezért jobb, ha az Internet-szolgáltatónk által működtetett news-szervert használjuk, hiszen ide a kapott email-accounttal küldözgethetjük, amit szeretnénk).

Előnyök: Rengetegen használják, programozók, mérnökök, szakemberek, sokszor magától a szoftver vagy hardver gyártójától kaphatunk válaszokat az adott problémával kapcsolatos kérdésekre. Természetesen a témakörök száma is végtelennek tűnik, millió dologról lehet értekezni, első kézből információkat szerezni. A webbel talán már nem veszi fel a versenyt, de, akit igazán mélyen érdekel egy adott téma, feltétlen adjon a newsgroupoknak egy esélyt.

Hátrányok: Mivel rengeteg adatról van szó, logikusnak tűnik a kérdés, hogy meddig tárolódik egy adat, levél, lista? Nos ez szolgáltatónként változik, általában 30 nap és fél év közötti az az intervallum, amiben egy-egy szolgáltató (a maga korlátai között) adatokat meg tud őrizni. Ez idő elteltével az adatok törlődnek a rendszerekből, azaz az archívumokban való keresés nem, vagy csak igen körülményesen, hosszas utánjárással lehetséges.

Problémák: Ahogyan az emailhez, úgy a newsgroupokba küldött üzenetekhez is minden gond nélkül lehet(ett) állományt csatolni. Ebből a tényből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a Usenet a warez melegágya. Filmek, szoftverek, játékok, 0-day warez - a “disztribútorok” newsnet szervereken kezdik az “áru” terjesztését, méghozzá a híres-hírhedt alt.binaries (és al-groupjai) hírcsoportokon. Éppen ezért -mivel ez minden civilizált jogrendszer alapján működő országban nem kevés jogi problémát vet fel- ma már ezeket a hírcsoportokat -illetve a tartalmukat- nem tükrözi, tárolja egyik Internet-szolgáltató sem (ne is indulj el keresni! :] ). A csoportok itt-ott még megtalálhatók, de a tartalmuk, illetve az üzenetekhez csatolt állományok már nem.

Változások: Mivel a newsnet és a protokoll egyidős az Internettel, igazából nem lehet technikai, technológiai változásról beszélni. Amiben változás történt, az a fentebb említett jogi problémák következménye: ma már nem lehet egy megadott méretűnél nagyobb vagy tiltott, nem engedélyezett kiterjesztésű (zip, rar stb.) állományt csatolni az üzenetekhez. Természetesen az ember pénz iránti éhsége a jogi problémákat is háttérbe szorította, minek következtében ma is elérhetők az alt.binaries (és vele együtt az összes nem legális, bináris tartalom) némi pénzért cserébe. UseNeXT, Usenet.com, GigaNews - hogy csak pár olyan szolgáltatót említsek, amelyek rögzítik, terjesztik és pénzért (kb. 2-6000 forintnak megfelelő dollár vagy euro havonta) bárki számára elérhetővé teszik a “binárisokat”. Ezek a szolgáltatások technikai értelemben magasan verik a manapság divatos P2P szolgáltatásokat - az európai szerverekről konstans 20 megabittel (a szolgáltatóm által biztosított maximális letöltési sebességgel) töltök bármit, ami a 90 napos “retention” (adatmegőrzés) által biztosított kereteken belül megtalálható (CD-nyi adat letöltése pár perc, DVD mennyiségű adat kb.30-32 perc) és a seederekre, offline userekre sem kell várakoznom.

Értékelés: A Usenet él és virul. Aki szeret levlistákat böngészni, olyan megoldásokat, tippeket keres, amik a weben nem könnyen fellelhetők, bátran izzítsa be emailkliensének news reader szolgáltatását és kezdje el böngészni a milliónyi hírcsoportot.

OldGames.nu

Van még egy olyan szolgáltatás (bár ez nem az “ősi” kategóriába tartozik), amit gyakran látogatok nosztalgiával átitatott napjaimban. Ez nem más, mint az OldGames.nu oldal, ahol -mivel oldgamez mániákus vagyok- a régi idők DOS-os játékait tudom letölteni, olvasni róluk stb. Az oldal a legkomplexebb az “abandoned” kategóriában: fórum, review-k, kreditrendszer a letöltéshez, Amiga, C64, Atari, Nintendo stb. kategóriákban.

Te milyen “antik” oldalakat nézel rendszeresen, milyen “őskövület” szolgáltatásokat használsz még ma is?